Ma már egyre többen értik meg, hogy a valódi megtakarítás alapja maga az energiahatékonyság.
Egy rosszul szigetelt épület esetében ugyanis teljesen mindegy, hogy gázzal, villannyal vagy akár megújuló energiával próbáljuk kifűteni az ingatlant, mert a veszteség jelentős része továbbra is megmarad.
A szakemberek szerint egy korszerűsítés során mindig a hőveszteség csökkentése az első lépés. A gyakorlatban ez legtöbbször a födémszigeteléssel kezdődik, amely az egyik legolcsóbban kivitelezhető, ugyanakkor leggyorsabban megtérülő beruházás. A magyar ingatlanállomány jelentős részét még mindig olyan családi házak alkotják, ahol a padlásfödém szigetelése hiányos vagy teljesen elavult. Egy megfelelő szigeteléssel már önmagában is jelentős energiamegtakarítás és ez által kedvezőbb rezsiköltség érhető el.
A következő fontos lépés a nyílászárók korszerűsítése. Sokan kizárólag az ablakok hőszigetelő képességére figyelnek, pedig legalább ennyire fontos a megfelelő légzárás is. – hívta fel a figyelmet az Építési Napló Podcastben Balajti Zsolt Energetikai mérnök. A régi, rosszul záródó ablakoknál folyamatos, kontrollálatlan légcsere történik, ami télen komoly hőveszteséget okoz. Az új nyílászárók ugyanakkor önmagukban még nem jelentenek tökéletes megoldást.
Ha egy épületet hőszigetelnek, viszont közben nem kezelik megfelelően a páratechnikai problémákat, könnyen előfordulhat a penészesedés.
A penészesedés megelőzésének leghatékonyabb módja a kontrollált mechanikus szellőztetési rendszer (hővisszanyerős szellőztető) beépítése, amely friss levegőt vezet be, miközben a kilépő levegő hőjének nagy részét visszanyeri. Emellett kiemelten fontos a párazáró és páraáteresztő rétegek megfelelő sorrendű alkalmazása a szerkezeten belül, hogy a vízgőz ne csapódhasson le a falban vagy a tetőszerkezetben. Végül a kivitelezés során gondosan el kell kerülni a hőhidak kialakulását – például az ablakkeretek csatlakozásainál és a szerkezeti elemek találkozásainál –, hiszen ezeken a pontokon a hidegebb felületek miatt a légköri páratartalom könnyebben lecsapódik, és megindítja a penészgombák szaporodását.
Különösen aktuális kérdés ez a Kádár-kockák esetében, amelyekből több százezer található Magyarországon.
Ezek az épületek energetikai szempontból ma már elavultnak számítanak, de megfelelő korszerűsítéssel jelentősen javítható a teljesítményük.
A szakemberek szerint itt is a jól felépített sorrend a lényeg: födémszigetelés, nyílászárócsere, homlokzati hőszigetelés, majd csak ezt követően érdemes a gépészeti rendszerek korszerűsítésében gondolkodni.
Az energiahatékonyság jelentőségét az utóbbi évek energiaválságai és geopolitikai bizonytalanságai is felerősítették. Egyre többen ismerik fel, hogy nemcsak az energia ára fontos kérdés, hanem maga az energiaellátás biztonsága is. Éppen ezért a jövő energetikájának egyik legfontosabb kulcsszava várhatóan továbbra is az energiahatékonyság marad.
