Az egyik legismertebb dokumentum az energetikai tanúsítvány, amely ma már minden ingatlan-adásvétel kötelező része. A tanúsítvány nemcsak azt mutatja meg, hogy egy épület milyen energetikai kategóriába tartozik, hanem képet ad az ingatlan várható energiafelhasználásáról, így a várható rezsiköltségekről is.
A különböző besorolások között számottevő eltérések lehetnek még azonos társasházon belül is.
Az Építési Napló Podcastban Balajti Zsolt arról beszélt, hogy az energetikai tanúsítás során számos olyan tényezőt vizsgálnak, amelyek elsőre nem feltétlenül láthatók a tulajdonosok számára. Jelentős hatása lehet például a lakás elhelyezkedésének, a körbefűtöttség mértékének, a nyílászárók állapotának vagy a fűtési rendszer hatékonyságának. Emiatt előfordulhat, hogy két, látszólag szinte azonos lakás teljesen eltérő energetikai besorolást kap. Ez sok esetben komoly meglepetést okozhat a tulajdonosoknak, különösen akkor, ha a mindennapi használat során nem érzékelnek számottevő különbséget.
Az energetikai szabályozás másik fontos területe a nagyobb teljesítményű épületgépészeti rendszerek felülvizsgálata.
A 70 kilowatt feletti hűtő-, fűtő- és szellőző rendszerek esetében időszakos energetikai felülvizsgálat szükséges, amelynek célja az energiahatékonysági tartalékok feltárása – mondta Balajti Zsolt a Balajti Energetika Kft. ügyvezetője
Bár ezek a vizsgálatok önmagukban nem kötelezik a tulajdonosokat konkrét beruházásokra, fontos visszajelzést adnak arról, hol lehetne csökkenteni az energiafelhasználást.
A társasházaknál egyre nagyobb figyelmet kap az egyedi mérhetőség kérdése is.
Sok panel- és távfűtéses lakásban nehéz mérni, hogy a lakók mennyi energiát használnak fel.
A költségosztók és egyedi mérési rendszerek bevezetése azonban lehetőséget teremthet arra, hogy a fogyasztás jobban követhetővé váljon, ami hosszabb távon energiatudatosabb működéshez vezethet.
Az energetikai korszerűsítéséhez kapcsolódó támogatási rendszerek szintén jelentős szerepet játszanak a piacon. Korábban több olyan konstrukció is megjelent, amely födémszigetelésre, nyílászárócserére vagy fűtéskorszerűsítésre biztosított támogatást, amelyek ugyan már nem elérhetők, azonban az idén tavasszal megalakult új magyar kormány több olyan ígéretet is tett, hogy új támogatásokat terveznek indítani, melyek kifejezetten energetikai korszerűsítésre lesznek igényelhetők.
Ehhez azonban elengedhetetlen az Európai Uniós források mielőbbi felszabadítása.
Mindez egybevág a szakértői véleményekkel, miszerint a legnagyobb kihívást továbbra is az jelenti, hogy a magyar ingatlanállomány nagy része energetikai szempontból elavult, így hosszú távon még nagyobb volumenű korszerűsítésekre van szükség.
