Az Építési Napló legutóbbi adásában Zdroba Patrikkal és feleségével, Zdroba-Bádoki Bettinával beszélgettünk az otthonteremtésről és a házfelújítás során szerzett tapasztalataikról. A beszélgetés során szóba került az is, hogy milyen jelentős különbségeket tapasztaltak az ingatlanpiacon néhány hónap leforgása alatt. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy egy kicsit közelebbről is megvizsgáljuk, mi történik jelenleg a hazai ingatlanpiacon.
Mi áll az ingatlanárak emelkedése mögött?
Az ingatlanárak növekedése természetesen nem új jelenség. Az infláció, az építőanyagok drágulása, a munkaerőköltségek emelkedése és a korlátozott kínálat évek óta felfelé hajtják az árakat.
Az elmúlt években az ingatlanárak növekedése jelentősen felgyorsult. Ebben a kedvezményes, 3%-os hitelprogram bevezetése is szerepet játszott. Bár elméletileg a konstrukció célja az volt, hogy könnyebbé tegye az otthonteremtést, a gyakorlatban sok esetben inkább az történt, hogy az eladók megemelték az áraikat, így ugyanazért az ingatlanért már jóval többet kellett fizetni.
A kereslet hirtelen növekedése önmagában nem jelentene problémát, ha elegendő új lakás és ház jelent volna meg a piacon. A kínálat azonban nem tudott ilyen gyorsan alkalmazkodni, így az árak még tovább emelkedtek.
Amikor a támogatás előnye eltűnik
Egy kedvezményes hitel kétségtelenül segítséget jelenthetett volna azok számára, akik saját otthont akartak vásárolni, azonban az árak közel duplájára emelkedtek.
Az alacsonyabb kamat így csupán szemfényvesztés, hiszen mind a havi, mind az összköltsége jelentősen megemelkedett egy ingatlannak. A probléma ott kezdődik, amikor az ingatlanárak gyorsabban emelkednek, mint amennyit a kedvezményes finanszírozás segít. Ilyenkor a támogatás egy része gyakorlatilag beépül az árakba, a vásárló pedig ugyan kedvezőbb hitelt kap, de közben jelentősen drágább ingatlant kénytelen megvásárolni.
Ennek következtében sok család azt érzi, hogy bár papíron több lehetősége van, a gyakorlatban mégsem került közelebb a saját otthonhoz.
A fiatalok helyzete egyre nehezebb
Az első lakás megszerzése ma sok esetben komolyabb kihívást jelent, mint korábban, Nemcsak a vételár emelkedett jelentősen, hanem az önerő előteremtése is egyre nagyobb terhet jelent.
Sok fiatal pár éveken keresztül takarékoskodik azért, hogy összegyűjtse a szükséges önerőt, miközben azt tapasztalja, hogy az ingatlanárak gyorsabban nőnek, mint a megtakarításaik. Ez olyan helyzetet eredményezett, amelyben egy fészekrakó pár kitűzött célja folyamatosan távolodik.
A saját otthon hiánya nemcsak pénzügyi kérdés. Hatással van a családalapításra, a munkahelyválasztásra, az életminőségre és a hosszú távú tervezhetőségre is.
A lakhatási válság nem csak a vásárlókat érinti
Amikor egyre kevesebben tudnak ingatlant vásárolni, sokan a bérleti piacon maradnak. Ez tovább növeli a keresletet a kiadó lakások iránt, ami gyakran a bérleti díjak emelkedéséhez vezet.
A folyamat így önmagát erősíti. Aki nem tud vásárolni, bérelni kényszerül, a magasabb kereslet pedig a bérleti piacot is drágítja. Ennek eredményeként nemcsak a vásárlók, hanem a bérlők is egyre nehezebb helyzetbe kerülnek.
Ezért beszélünk egyre gyakrabban lakhatási válságról. A probléma ugyanis már nem kizárólag az ingatlanvásárlásról szól, hanem arról is, hogy a megfizethető lakhatás egyre több ember számára válik bizonytalanná.
Van ok az optimizmusra
Bár a jelenlegi helyzet jelentősen terheltnek mondható, szerencsére történtek olyan fejlemények is, amelyek hosszabb távon javíthatják a lakhatási lehetőségeket.
Május utolsó hetében az új magyar kormány politikai megállapodást kötött az Európai Bizottsággal a korábban befagyasztott uniós források felszabadításáról. A megállapodás értelmében Magyarország számára mintegy 16,4 milliárd euró válhat elérhetővé a következő időszakban.
A rendelkezésre álló információk szerint a források egy része lakhatási célú fejlesztésekre is fordítható, többek között bérlakások építésére, kollégiumi férőhelyek bővítésére, valamint olyan beruházásokra, amelyek hozzájárulhatnak a lakhatási válság enyhítéséhez.
Természetesen ezek a programok önmagukban nem fogják egyik napról a másikra megoldani az ingatlanpiac problémáit. Ugyanakkor fontos lépést jelenthetnek abba az irányba, hogy hosszabb távon több ember számára váljon elérhetővé a megfizethető és biztonságos lakhatás.
Az otthonteremtés ma sok család számára nehezebb feladat, mint korábban volt. Ugyanakkor a megfelelő lakáspolitikai intézkedések, az új fejlesztések és a kínálat bővítése idővel hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a saját otthon ne kiváltság, hanem ismét reális cél legyen minél több magyar család számára.
